„Oly sok minden vár ránk a világban, ha van szemünk, hogy meglássuk; szívünk, hogy szeressük, és kezünk, hogy összegyűjtsük...”
(Lucy M. Montgomery)
Rólam
Nagy-Hagymás
A Nagy-Hagymás-hegység a Kárpátok három nagy földtani egysége közül a középsőbe, az ún. kristályos-mezozóos övezetbe tartozik. Észak felől a Veres-kő és a Fehér-mező mészkő fennsíkja csatlakozik hozzá, amelyen gyakoriak a víznyelők (dolinák), keletről Háromkút, délnyugatról a Kurmatura nyereggel összekapcsolva a hegymászásra is alkalmas 1648 m magas Egyes-kő határolja, nyugatról és délnyugatról pedig az Olt veszi körül.
Jávárdi Zúgó-vízesés
A Naskalat oldalából fakadó Jávárdi-patak folyását nagyobb sziklák teszik változatossá. A patak egyik leglátványosabb szakasza a vízesés. A Jávárdi-patakai Zúgó, vagy ahogy a helyiek hívják, “Zógó”, 8 méter magasról zúdul le a kőtömbök között, több ágra szakadva.
Jávárdi Zúgó-vízesés
A Naskalat oldalából fakadó Jávárdi-patak folyását nagyobb sziklák teszik változatossá. A patak egyik leglátványosabb szakasza a vízesés. A Jávárdi-patakai Zúgó, vagy ahogy a helyiek hívják, “Zógó”, 8 méter magasról zúdul le a kőtömbök között, több ágra szakadva.
Hidegség
Hidegség nevét 1888-ban említette először oklevél Hidegség, telep (t) Gyimesközéplok néven.
Gyimesközéplok része. 1910 és 1956 között adatai a községéhez voltak számítva:1913-ban Gyimesközéplok tartozéka, 1970-ben Hidegségpataka – Valea Rece, 1974-ben Lunca de Jos, Gyimesközéplok község faluja.
A trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Szépvizi járásához tartozott.
Gyalogtúra honismereti vezetővel
Gyalogtúra honismereti vezetővel
1600-ban Gijmes néven említik először. A terület eredetileg öt szomszédos csíki székely község tulajdona volt, melyet a 17. században kezdtek benépesíteni. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. A történelmi Magyarország egyik legkeletibb pontja.